Kivételesen itt először a szöveg készült el. Aztán rá pár
hétre egy akkordmenet is. Ezt addig hallgattam, amíg rá nem jöttem, hogy egy
másik számból loptam, ami ráadásul témájában is emlékeztetett a Tanmesére.
Márpedig ha lopok, akkor azt tudatosan szeretem tenni, és nem így, véletlenül.
A szöveget mégsem törölhettem ki, minek is – azt nem loptam – de az akkordokat
elvetettem. Viszont annyira beleégtek a fejembe, hogy aztán már nagyon nehéz
volt bármi újat kitalálni helyette. Így teltek-múltak a hónapok, aztán
évszakok, és a Tanmese parkoló pályára került. A végén természetesen ez is úgy
oldódott meg, hogy egyszer kezembe került a szöveg, és már olyan régen
játszottam el utoljára, hogy nem is emlékeztem az (elvetett) akkordokra. Így
jöttek újak – leellenőriztem, nem ugyanazok – és ezt a dalt is kipipálhattam.
Énekelni ezt nem egyszerű. A dallam még csak-csak, de a tempó azért erős koncentrációt követel. Még ha ráadásul dinamikusan is akarom énekelni… éppen ezért felvenni sem volt könnyű, maradtak is benne hibák, de már elvesztettem a türelmem, ez van. Szerintem élvezhető.
Énekelni ezt nem egyszerű. A dallam még csak-csak, de a tempó azért erős koncentrációt követel. Még ha ráadásul dinamikusan is akarom énekelni… éppen ezért felvenni sem volt könnyű, maradtak is benne hibák, de már elvesztettem a türelmem, ez van. Szerintem élvezhető.
No comments:
Post a Comment