Mi legyen előbb? Szöveg, vagy akkordmenet?
Amikor már nem voltam tök béna a gitárral, akkor elkezdtem összefűzni akkordokat. (Vannak, akik szerint még ma is tök béna vagyok a gitárral, de azok csak irigyek.) Addig-addig próbálkoztam, hogy azon kaptam magam: van nekem két-három olyan összefüggő akkordmenetem, amire baró lenne valami szöveget is illeszteni. És itt kezdődtek a gondok. Rájöttem pár személyes törvényszerűségre:
- Ha már késznek tűnik egy akkordmenet, jó lenne arra hangulatában passzoló szöveget írni. Ez viszont nem egyszerű.
- Ha mégis sikerül, akkor a dal jó eséllyel sokkal jobb lesz, mint azok, amiknél előbb a szöveg született meg, és csak utána valami hozzá nem passzoló akkordmenet.
- Ha megvan az akkordmenet, akkor a szövegírásról túl könnyen elvonja a figyelmemet a kíséret újra-újrajátszása. Ami szép és jó, de nem túl produktív. Csak ülök, és pengetem újra és újra és újra és újra… a lakótársam biztosan megunta, hogy a falra mászik miattam, ezért kezdett helyette barlangászni.
- A fentiek miatt, ha kész egy akkordmenet, és szöveget akarok írni rá, egy napig tuti nem fogom kidugni a szobából az orrom.
- A nap végére pedig nagyon éhes leszek.
Mindezekkel együtt egyik nap azon kaptam magam, hogy van két bájos akkordmenetem, amivel nem tudok mit kezdeni. Arra futotta az erőmből, hogy az egyikre írjak egy szöveget. Ennek a számnak a címe Kedvesem.
Pár napot rágódtam a másik akkordmeneten, és ha lehet, még jobban tetszett, mint a korábbi. De szöveget csak nem tudtam rá írni. Baljóslatú volt a dallam, egyszerre pozitív, és közben tragikus, engem meg a fene evett, hogy nem találok rá témát sem.
Ekkor történt a csoda, és eljött a megoldás. Egy Radnóti kötetet kaptam kézbe inspirációs célzattal, és ebben találtam meg az egyik ismertebb versét, ami teljesen passzolt az akkordokra. Nem akartam én teljes verset lenyúlni, de mégis megtörtént. Viszont rájöttem, hogy ezt nem is lopásnak hívják, hanem megzenésítésnek. Jó, mi?
Persze már amikor először eljátszottam a Két Karodbant, akkor éreztem, hogy a két dal szövege eléggé összecseng, ha a kifutása más is lesz végül. Vannak egyező kifejezések, csattanó, meg minden. A ti belátásotokra bízom, hogy vajon elhiszitek-e, hogy tényleg előbb született a Kedvesem, minthogy Radnóti versére ráakadtam volna. Én mindenesetre ezt mondom.
No comments:
Post a Comment