Árulás

Kihagytam egy hetet, alázatosan jelentem. Elmerültem az ünnepek és a szabi semmittevésében, és nem csináltam semmi hasznosat. Most sem fogok, csak feltöltöm ezt a dalt. Aztán fontos határidős dolgom lesz, reggelizni fogok!

Cellában egy versike

Tegnap elővettem egy régi versemet, hogy végre kezdjek vele valamit. Mondjuk, találjak rá egy akkordmenetet, amivel el lehet adni egy dalnak. Ezt találtam rá.

A verset akkor és úgy írtam, amiről szól: pár éve az irodában ülve majdnem ráborultam a kajakómától a monitorra, előttem összekeveredett egy tejtermék elemzés a félálomban kavargó képekkel. Én meg azelőtt, hogy ebben a transzállapotban elrontottam volna a grafikont, inkább megnyitottam egy üres Excelt – nem Word-öt, az feltűnőbb – és a cellákat elkezdtem kitölteni ezzel a verssel. Pár perc alatt a végére értem, visszaolvastam, jót szórakoztam rajta, és elküldtem egy-két kollégámnak. Az volt a baj a helyzettel, hogy közben fel sem ébredtem, és folytatódott a bamba bólogatás.

Nem tartom ezt komoly produktumnak, de a sok teljes dal között talán ennek is van helye. Nem fogom szerintem tovább cizellálni a zenét alatta. Kapott egy lüktetést. Ez passzol az érzéshez, amit akkor átéltem – és sajnos azóta is túl gyakran ebéd után…

Altató

A héten leesett a hó, és én az egyik nap felkerekedtem, hogy nagyon-nagyon messze utazzak dacolva széllel, hóval, ritka bkv járatokkal. A hármas metró újpest végállomásán is túlra utaztam, valamikor napnyugta után éjszaka hat óra tájban. Küzdelmemet faggyal és csípős széllel még az is nehezítette, hogy a talpam csurom víz lett oda és visszafele is. Néztem a cipőmet, hogy mi a fene baja van – már párszor újra lett sarkaltatva, egyszer teljes talpat is cseréltettem. Most csak az egyik oldalon engedett el a sarok, így a lábam és a hó között csak egy vékony talpbetét maradt.

Következő nap munkába menet okosan a másik cipőmet vettem fel (van egy harmadik is, de azzal nem is próbálkoztam, annak egyszerűen lekopott a sarka a sok járástól). Utolsó reményem, elegáns fekete cipőm (kopott szürkés bőr) kétszáz méter után ázott át, hogy a zoknim cuppogjon benne. Nézem, mi lelte, hát annak meg keresztben el volt repedve a talpa.

Harmadik nap vettem két cipőt.

Aztán feltöltöttem ezt a dalt a SoundCloud accountomra, hogy egy régi hiányt pótoljak vele. Ez egy korai szám, amit eddig tartogattam, mert nem volt egy igazán jó felvételem sem róla. Ezzel sem vagyok teljesen elégedett, de nem akarom tovább tartogatni, feltöltöm így. Lesz jobb felvétel róla később, ez is fent lesz a készülő albumon.

Kifelefaló

Harmadik éve már, hogy vagy tavasszal, vagy ősszel, ahogy összejön, kiveszek egy egész hét szabit, hogy zenéljek, dalokat írjak. Az első alkalommal írtam Joe első három dalát (Kocsma udvarán, Utazó és Marilyn Monroe), egy évre rá viszont egész héten csak egyetlen számot írtam, a Budapestet. Elég gáz, így visszagondolva.

Éppen most telik le idén ez a hét, itthon voltam, intenzív zeneírás volt a program. Annyira intenzívre sikerült, hogy hétfőn kapásból megírtam egy dalt. Na, gondoltam, jól indul. Vajon kedden hogy folytatódik? Délre megvolt a második dal. Szerdán háromkor beállítottam a két évvel ezelőtti rekordot. Csütörtökön megdöntöttem, most meg péntek van, és az a helyzet, hogy öt nap, öt dal. A hétvégén pihenni fogok, feltöltődni. Az a szép, hogy lesz még egy hétfőm és egy keddem, amikor még mindig szabin leszek. Jó kérdés, hogy akkorra lesz-e agyam még, meg elég ötletem újabb dalokhoz. Most kicsit úgy érzem, hogy le kellene eresztenem. Kimenni a levegőre, mozogni, ilyenek.

Azt most már tudom, hogy az öt dalból melyik a kedvencem, de hogy melyik mennyit ér, arra akkor fogok ráérezni, ha már játszom őket pár hete. Úgy érzem, a hét elején szerethetőbb és kidolgozottabb dolgok születtek, a hét második felében meg talán érdekesebbek.

Ma nem ezek közül töltök fel számot, maradok a hozzávetőleges kronológiánál, és egy korábbi dal következik. Ebből (is) először az alap akkordmenet, és a pengetési stílus jött, erre kerestem odaillő szöveget. A folyamat olyan volt, mint egy kirakós játék: megvolt a fejemben a sztori, voltak különálló sorok nagyjából rímpárokba rendezve, de órákig harcoltam velük, mire a helyes sorrendbe kerültek.

Remény

Milyen jó érzés is az, hogy lemegyek az iroda kávézójába, és a kollégák arról kérdeznek, hogy mikor lesz újabb dal a blogon! Ez öt perce volt, úgyhogy gyorsan fel is töltöm ezt a számot. Egy teljesen alternatív dolog, ilyen még nem volt. Javaslom, hogy fülhallgatóval hallgassátok. A szövege itt-ott nehezen érthető, úgyhogy olvassátok hozzá a blog másik lapjáról a dalszöveget is! A számok onnan is elindíthatóak.

Nem biztos, hogy sok ilyen lesz, de ezt az effektes dolgot már végre ki akartam próbálni. Most a hangok előtérbe kerülnek a szöveggel szemben. Persze azért nem kompromisszumos a szöveg sem, és a téma is passzol a stílushoz. Mit gondoltok? Egyáltalán mennyire érthető, hogy miről szól a dal?

Képregény

Húgom, Noémi adta nekem életem egyik legjobb ajándékát. Egy novellás kötet volt egy teljesen ismeretlen szerzőtől. Valami könyvvásáron vette a sulijában leárazva. Annyit tudott, hogy én sok fantasy-t olvasok, hát biztos jó lesz. A borítóján egy neonkék csaj van, igazi Photoshop disaster. Neil Gaiman: Tükör és Füst – ez volt a könyv.

Ebben csupa olyan novellával találkoztam, ami teljesen összeférhetetlen volt a suliban tanultakkal. Talán egyedül a Bűn és Bűnhődés volt hozzá fogható, meg amiket magyarfakton kaptunk. A novellákat összességében egyetlen szóval lehetne jellemezni: beteg. Ezek beteg novellák voltak. De egyben lebilincselő novellák is. Azt éreztem rajtuk, hogy mind tabut feszeget, valami olyat, amiről korábban nem olvastam, de mégis első találkozásra ismerősek. Noémi nem is tudta, mit adott a kezembe…

Egészen konkrétan a kötet olvasása közben határoztam el, hogy írni fogok. Persze akkor én is novellákra, meg regényekre gondoltam. Ez még meg is valósulhat később, de maradjunk a jelennél – valahol a dalszövegek is innen jönnek, abból a hétfő délutáni elhatározásból, a Rottenbiller utca egyik sarkán egy kerítésen ülve, ezt a könyvet olvasva a színjátszó kör előtt.

Az sem kérdés, hogy ilyen példaképpel én is kifordított szövegeket fogok írni akár a bitón is a szexről kiabáló Joe-ról, vagy arról, hogy Fáskertiné hogyan disszidál a kis Piroskával Bécsbe. Persze lehet, hogy Neil Gaiman nélkül is beteg dolgokat írnék, de az is biztos, hogy a most feltöltött dal nélküle nem született volna meg.

Egészen konkrétan az Tükör és Füst egyik novellájából jött az ötlet Joe egyik legbetegebb dalához.

dalok közti szövegelés

Gyorsjelentés, meg köszönet nyilvánítások következnek.

Eltelt pár hónap, és a tegnapi nappal átlépett a blog az ezres kattintás számon. Plusz a Soundcloud account szerint eddig már 500 feletti a számok lejátszási száma. Letöltésből nem volt sok, de aki akarja a blogon is visszahallgathatja a dalokat. Köszönöm a figyelmet, meg a visszajelzéseket, amiket kapok ezerféle digitális meg személyes úton!

Jut eszembe, egy praktikus netes szolgáltatást azért bedobnék a köztudatba. Bár páran tuti használjátok. Google Reader - ez egy olyan felület, ahova belinkelhettek blogokat, és onnantól kezdve elég ide bejelentkezni, és azonnal látjátok a kezdő oldalon, hogy a tucatnyi kedvenc blogból melyiken van új bejegyzés, és ott azon nyomban el is olvashatjátok.

Kommentelőket még mindig keresek. Jöhet hideg-meleg, mindenféle véleményt szívesen olvasok. Ha valami nem tetszik, inkább írjad le, én a helyén kezelem. Szilvinek és Marcinak külön köszönöm, ők meg merik mondani azt is, ha valami ratyi. Ez tök jól van így! Köszönöm! Ebből tanulok, vagy egyáltalán megértem, hogy ti mit hogy láttok/hallotok.

Na most a fontos hírek: pár hét, és kifutok a már megírt számokból. Lehet leporolni a korbácsokat, hogy majd motiváljatok a dalírásra. A heti anyag tuti le fog csökkenni egy idő után, de azért próbálok majd belelendülni a dalszerzésbe. Ebben pl az is segít, ha küldtök nekem témákat, amik szerintetek aktuálisak, vagy izgalmasak. Úgy saccolom, hogy azért január végéig még lesz mit feltölteni. Talán februárra is marad. De aztán bajban leszek...

Meg még valami: lesz Fáskerti Piroskás album, a számok már ki vannak választva - részben olyanok, amik a blogon már fent vannak, és részben olyanok, amik még nem. Ezekhez amúgy zenész társakat keresek! Bárki jelentkezhet, akit érdekel a dolog. Én átküldöm az egygitáros felvételeket, és amelyik akinek megtetszik, le lehet csapni rá, és egyedivé lehet tenni, áthangszerelni, remixelni stb stb. Az album is letölthető lesz.